055. szócikk, Pszichológia

Nyájhatás (bandwagon-hatás)

Más néven: Társas bizonyíték (social proof), Csordaszellem, Bandwagon effect

Azért veszünk át nézeteket, mert úgy tűnik, mások is így gondolják. A lájkok, a nézettség és a „mindenki tudja” pedig a legolcsóbban hamisítható dolgok a neten.

Második ránézésre látszik

Így ismered fel

  • A poszt melletti szám miatt bízol benne jobban, nem a tartalma miatt.
  • Elhallgattad a kételyedet, mert az egész szál egyetérteni látszott.
  • A „mindenki tudja” volt a teljes érv, és hagytad.
  • A tömeg, amely meggyőzött, névtelen, vadonatúj vagy furcsán egyforma.

Hogyan működik

Az 1950-es években Solomon Asch embereket ültetett egy szobába egy csoport beépített színésszel, és feltett egy kérdést, amelyre egy gyerek is tud válaszolni: a három vonal közül melyik olyan hosszú, mint a mintavonal? Amikor a színészek magabiztosan a rossz választ adták, a valódi résztvevők válaszainak nagyjából harmada velük tartott, és körülbelül négyből három résztvevő legalább egyszer behódolt. Néhányan utólag elmondták: tudták, hogy a csoport téved, csak nem akartak kilógni. Mások elkezdtek kételkedni a saját szemükben. (Későbbi áttekintések szerint a konformitás mértéke kultúránként és koronként erősen változik, és egyetlen ellenvélemény a szobában drámaian csökkenti a hatást. Ezt a részletet jegyezd meg.)

Online a szobát számok váltották fel. Lájkok, megosztások, nézettség, „12 000-en aláírták”, egy kommentszekció, amely egyetért. Az agyad ezeket a számokat tömegként olvassa, és azt teszi, amit Asch laborjában tett. A különbség az, hogy ez a tömeg ezresével megvásárolható. A botok, a kamuprofilok és a fizetett lájkgyárak pontosan azért léteznek, hogy legyártsák a konszenzus látszatát. Amikor ez tömegmozgalomnak álcázza magát, astroturfingnak hívják.

A hatás hógolyóként görög. Egy 2013-as kísérletben a kutatók egy híroldal néhány friss kommentjének véletlenszerűen adtak egyetlen plusz felszavazatot. Ez az egy szavazat másokat is hajlamosabbá tett a felszavazásra, és a komment végső pontszámát átlagosan nagyjából negyedével emelte. Egy korábbi, mesterséges zenepiacos kísérletben pedig, amikor az emberek látták, mit töltöttek le mások, a slágerek nagyobbak, a bukások kisebbek lettek, és hogy mely dalokból lesz sláger, nagyrészt kiszámíthatatlanná vált. A korai számok, legyenek valódiak vagy kamuk, eldöntik, mit tartasz majd később népszerűnek.

Példa

@jovo_most_hu, 6 ó 48 000 aláírás egy nap alatt a párt új kezdeményezésére. A nép döntött. A média persze hallgat.

@balazs_f, 5 ó Aláírtam. Ha ennyien támogatják, nem lehet rossz.

@komment_regesz, 2 ó Végiggörgettem a 300 támogató kommentet: 210 fiók ebben a hónapban jött létre, a legtöbbnek egy posztja van. A petíciós oldal számlálója sem változik, ha újratöltöd. Lehet mögötte valódi támogatás, de ezek a számok nem bizonyítják.

Amit érdemes megfigyelni: a második poszt érve kizárólag a szám. Arról, mit mond valójában a kezdeményezés, senki nem beszélt. A tömeg maga az állítás.

Miért hat rád

  • A többiek általában jó iránytűk. Ha mindenki kirohan egy épületből, okos dolog követni őket. A rövidítés csak akkor hibázik, ha a tömeg kamu, online pedig nem látod a tömeget. Csak egy számlálót látsz.
  • Egy csoportnak ellentmondani fizikailag kellemetlen. Asch résztvevői izzadtak és fészkelődtek. Egy ötvenfős, egyetértő szál ugyanennek a nyomásnak egy enyhébb változatát termeli, és a hallgatás biztonságosabbnak érződik, mint egy magányos komment. Így tartják csendben a tagjaikat a zárt csoportok.
  • A népszerűséget összetévesztjük a helyességgel. A „mindenki tudja” és a „csendes többség” olyan tömegről szóló állítás, amelyet senki nem lát. A politikai változathoz lásd: „józan ész” és a csendes többség.

Mit tehetsz

Ha lenyűgöznek a számok: egy percre hagyd figyelmen kívül őket, és olvasd el magát a dolgot. Aztán nézd meg a tömeget: a fiókok korát, a profilképeket, és hogy mondanak-e a kommentek bármi konkrétat. Ezer „úgy van” komment múlt héten született fiókoktól nem ezer ember.

Ha azon kapod magad, hogy inkább hallgatsz: emlékezz, hogy Asch laborjában egyetlen másképp válaszoló ember elég volt ahhoz, hogy a többiek nagy része felszabaduljon. Nem kell nyerned. Elég, ha te vagy a látható ellenvélemény.

Kommentszekcióban: ne mondd, hogy „ezek mind botok”. Általában tévedsz, és amúgy is lusta lesöprés. Mondd azt, amit látsz: a „sok fiók friss és egyforma” ellenőrizhető; a „botok!” csak egy érzés. Értékeléseknél és vásárlásnál ugyanezek az ellenőrzések működnek (lásd: hamis értékelések).

Ne keverd össze ezzel

  • A szakértői konszenzussal. A „a klímakutatók többsége egyetért” olyan emberekről szóló állítás, akik megnézték a bizonyítékokat, nem egy tömegről, amely nem. A nyájhatásnál a számok lépnek az érvek helyébe.
  • Az őszintén népszerű dolgokkal. Vannak dolgok, amelyek azért népszerűek, mert jók. A kérdés soha nem az, hogy „népszerű-e?”, hanem hogy „gondolnám-e ezt a számláló nélkül is?”

Válaszkészlet

Nyugodt, bemásolható válaszok arra az esetre, ha ezzel találkozol egy poszt alatt. A technikát linkeld, ne a vádat.

  • A poszt alatti számok a legkönnyebben megvásárolható dolgok a neten. Én inkább azt nézem, mi van benne, nem azt, hányan lájkolták. https://manipedia.eu/hu/nyajhatas

  • Oké, hogy sokan egyetérteni látszanak, de nézd meg, kik. Az egy hete született fiókok és az egysoros kommentek egy minta. https://manipedia.eu/hu/nyajhatas

  • Régen azt hittem, ha valami népszerű, akkor valószínűleg igaz is. Kiderült, hogy a tömeget bérelni is lehet: https://manipedia.eu/hu/nyajhatas

Tudjuk, hogy kommentként nem mindegyik válasz hangzik életszerűen, ezért nyugodtan fogalmazd át a saját szavaiddal. A céljuk a segítség, főleg az idősebb ismerőseidnek és rokonaidnak, akik kevésbé ismerik ezeket a trükköket, ezért gyakran éppen ők a célpontok. Az ő figyelmük felhívása az oldal egyik legfontosabb küldetése.

Források és további olvasnivaló

  1. Asch conformity experiments (Asch konformitáskísérletei), Wikipedia
  2. Lev Muchnik, Sinan Aral és Sean Taylor: Social Influence Bias: A Randomized Experiment (Science, 2013)
  3. Matthew Salganik, Peter Dodds és Duncan Watts: Experimental Study of Inequality and Unpredictability in an Artificial Cultural Market (Science, 2006)
  4. Bandwagon effect (nyájhatás), Wikipedia