Migrációs félelemkeltés
Más néven: Az inváziós narratíva, Migránsbűnözési pánik, Migrációs rémhírek, Népességcsere-beszéd
Felfújt számok, bűnügyi sztorik viszonyítási alap nélkül, „invázió”-szókincs és újrahasznosított fotók, amelyekkel egy vitatható szakpolitikai kérdésből állandó félelemállapot lesz.
Második ránézésre látszik
Így ismered fel
- A számok viszonyítási alap nélkül érkeznek: ezrek, de mennyiből, mihez képest?
- A bűncselekmény „migránsbűnözés”, ha az elkövető külföldi, és sima „bűnözés”, ha nem.
- Katonai szavak mindenhol: invázió, áradat, hullám, hadsereg, megszállás.
- A fotó több éves vagy másik országból való, amit a fordított képkeresés másodpercek alatt kimutat.
- Ugyanaz a sztori országról országra vándorol, csak a nevek cserélődnek.
Hogyan működik
Hány embert fogad be egy ország, kiket, hogyan őrzi a határait, és hogyan várja el az újonnan érkezőktől a beilleszkedést: ezek valódi szakpolitikai kérdések, valódi költségekkel és haszonnal, és értelmes emberek különböző helyen kötnek ki. A félelemkeltés nem a vélemény. Az az eszköztár, amely gondoskodik róla, hogy nyugodtan sose juss el a véleményig.
Az eszköztárban öt szerszám van. Számok viszonyítási alap nélkül: a „40 ezren érkeztek” másképp hangzik egy tízmilliós népesség mellett, és megint másképp, ha tavaly 60 ezren jöttek. Ezért az összehasonlítás kimarad. Bűnözés viszonyítási alap nélkül: a külföldi által elkövetett bűncselekmény kategória lesz; ugyanaz a tett egy helybélitől csak bűncselekmény. A fejedben a strigula csak egy irányba nő, és pont erre való az olyan strigula, ami csak egyfelé számol. Katonai szókincs: invázió, áradat, hullám, hadsereg. Hullámnak senki sem üzen hadat; a szó üzen helyetted. Újrahasznosított képek: egy tömegfotó egy budapesti pályaudvarról 2015-ből, Olaszországból vagy egy másik földrészről új felirattal és e heti dátummal bukkan fel. A vándorló sztori: ugyanaz a mese (egy lány, egy banda, egy eltussolás) felbukkan Németországban, aztán Svédországban, aztán Olaszországban, helyi nevekkel.
A legjobban dokumentált eset a 2016. januári „Lisa-ügy”. Egy tizenhárom éves, orosz-német családból származó berlini lány egy napra eltűnt. Az orosz állami televízió azt közölte, hogy migránsok elrabolták és megerőszakolták; az orosz külügyminiszter nyilvánosan eltussolással vádolta a német hatóságokat. A berlini rendőrség megállapította, hogy emberrablás nem történt, de addigra már ezrek vonultak az utcára német városokban. Az EUvsDisinfo azóta is követi a tágabb narratívát: a migráció által „elpusztított” Európa, az EU, amely „megszervezi” azt, kamuvideók határőrökről. Magyarországon a téma a 2015-ös balkáni útvonal óta a közélet állandó szereplője, így az eszköztár itt ismerős. A tudás az, hogy felismerd, bárki fogja is a kezében.
Példa
@hatarfigyelo_hu, 2 ó Napi 3000 migráns rohamozza a határt MOST. Nézzétek ezt a fotót. Ez invázió, nem „menedékkérés”.
@zsofi_visszakeres, 1 ó Fordított képkeresés: a fotó egy pályaudvaron készült 2015 szeptemberében. A határőrség adata az egész múlt hónapra alacsonyabb, mint a te „naponta”. A határpolitikáról érdemes vitázni, de az idei számokkal és az idei fotókkal.
Figyeld meg, hogy a szálon még senki sem vitatkozott szakpolitikáról. Az első poszt átugrotta ezt a lépést, és egyenesen a félelemhez ment; a második egyszerűen visszateszi a dátumot a fotóra és az alapot a szám alá.
Miért hat rád
- A félelem nem tud számolni. Egy fenyegető kép minden alkalommal veri a viszonyítási alapot, ezért jön a kép először, a szám pedig soha. Lásd: félelemkeltés.
- Az arc veri a statisztikát. Egy sztori egy áldozatról többet nyom a latban, mint egy táblázat, akkor is, ha a táblázat az ellenkezőjét mondja. Lásd: érzelmi eltérítés.
- Mindent megmagyaráz. Lakhatás, bűnözés, bérek, kultúra, várólisták: egy ok minden gondra megkönnyebbülés, de ami mindent megmagyaráz, az általában semmit sem. Lásd: bűnbakképzés.
Mit tehetsz
Ha veled csinálják: kérdezz három dolgot. Mennyiből? Mihez képest? Honnan van a fotó? Az utolsó harminc másodperc a fordított képkereséssel. Egyikhez sem kell, hogy véleményed legyen a migrációs politikáról.
Ha magadon kapod rajta: ha egy bűnügyi sztoritól azt gondoltad, „ezek”, kérdezd meg magadtól, emlékeznél-e a sztorira, ha az elkövetőnek magyar neve lett volna. Ha az őszinte válasz nem, a sztori nem a bűncselekményről szólt.
Kommentszekcióban: ne nevezz senkit rasszistának, mert az lezárja a beszélgetést, és igazolja a „minket mindig lerasszistáznak” történetet. Tedd oda a viszonyítási alapot és a fotó dátumát, nyugodtan. Akinek őszinte aggodalmai vannak, észreveszi; a többieket amúgy sem lehetett volna meggyőzni.
Ne keverd össze ezzel
- A szigorúbb (vagy engedékenyebb) migrációs politika melletti érveléssel, aktuális számokkal és valódi fotókkal. Az politika, és szabad.
- Egy valódi bűncselekményről szóló beszámolóval, valódi gyanúsítottal. Akkor lesz belőle félelemkeltés, amikor a gyanúsított származása a cím, a viszonyítási alap pedig eltűnik. Az újrahasznosított képekről lásd: kontextusból kiragadott képek és videók.
- A tükörtrükkel: aki minden migrációs aggodalmat rasszizmusnak minősít, az is lezárja a beszélgetést.
Források és további olvasnivaló
- Criminal case of Lisa F., Wikipedia (a 2016-os „Lisa-ügy” és az orosz állami média)
- The pro-Kremlin narrative about migrants (a Kreml-párti migrációs narratíva), EUvsDisinfo
- Statistics on migration to Europe (migrációs statisztikák), Európai Bizottság
- EUvsDisinfo: a migrációról szóló esetek a dezinformációs adatbázisban