Mi és ők

Hogyan működik

Új adó, bírósági ítélet, oltás, villamosvonal. Mielőtt egyetlen tényt hallanál róla, megtudsz valami fontosabbat: melyik oldal áll mellette. Ettől a pillanattól a kérdés már nem az, hogy „igaz ez?”, hanem az, hogy „te kivel vagy?”, és ez két nagyon különböző kérdés, nagyon különböző válaszokkal.

Ez a mi-és-ők keret. Fogja a konkrét problémákkal teli világot, és mindent két dobozba válogat: mi (a normális emberek, a rendes emberek, akik értik) és ők (az elit, a brüsszeliek, a hazaárulók, az agymosottak, a bunkók). Amint a dobozok léteznek, a tények aszerint kerülnek helyre, hogy ki mondta őket. A „mi” oldalunk száma információ; ugyanaz a szám az „ő” oldalukról propaganda. A kérdezés veszélyessé válik, mert aki kérdez, az mintha a másik doboz felé nyúlna.

A pszichológiája nyugtalanító. Henri Tajfel az 1970-es években abszurd alapon osztott csoportokra iskolásfiúkat (pénzfeldobással, vagy aszerint, melyik absztrakt festő tetszik nekik jobban), és azt találta, hogy a fiúk azonnal a saját, értelmetlen csoportjukat részesítették előnyben, amikor jutalmat oszthattak. Se közös múlt, se konfliktus, se ok: egy címke elég volt. Korábban Muzafer Sherif nyári tábori kísérletei megmutatták, hogy két csapat hétköznapi fiú napokon belül ellenségessé vált, ha versenyeztették őket, és csak akkor békültek ki, amikor közös problémákon kellett együtt dolgozniuk. Csapatokra vagyunk programozva. A propaganda csak kiválasztja helyettünk a csapatot.

Minden oldal használja, és pont ez a lényeg. A „normális magyarok kontra a Brüsszel-bérencek” és a „rendes emberek kontra az agymosottak” ugyanolyan alakú. Cseréld ki a főneveket, és a gép pontosan ugyanúgy forog.

Példa

@szuveren_hang, 8 ó A normális emberek látják, miről szól valójában az új uniós szabály. Csak a külföldről pénzelt társaság és a hasznos idiótáik tesznek úgy, mintha „csak szabványokról” lenne szó.

@tisztesseges_tobbseg, 7 ó Aki a mai nap után még erre a kormányra szavaz, az nem áldozat, hanem bűntárs. A valódi polgárok már évekkel ezelőtt abbahagyták a hallgatást.

Tükörképek. Egyik poszt sem mondja el, mit csinál a szabály, vagy mi történt ma. Mindkettő elárulja, kik a jók, és mindkettő árulássá teszi a kérdést: „mi áll valójában a szabályban?”

Miért hat rád

• A valahová tartozás biztonságnak érződik. Egy névvel rendelkező csapat tagjának lenni megnyugtató, kiesni belőle pedig tényleg fáj. Ezért előbb a csapatot ellenőrzöd, aztán a tényeket.
• Megspórolja a munkát. Minden állítást külön megítélni erőfeszítés; a beszélő mezét megnézni egy másodperc. Lásd: megerősítési torzítás.
• Megdrágítja a kételyt. Ha a kérdezés árulás, előbb hangosan nem kérdezel, aztán sehogy sem. Így épül fel egy visszhangkamra belülről.

Mit tehetsz

Ha veled csinálják: utasítsd vissza a mezt, udvariasan. „Nem állok itt egyik oldalon sem. Azt kérdezem, mi van a szabályban.” Tartsd a kérdést konkrétnak és kicsinek. A törzsi keret utálja a részleteket; nem lehetsz hazaáruló azért, mert megkérdezed, mit jelent a 4. bekezdés.

Ha magadon kapod rajta: csináld meg a csereteszt. Elfogadnád ezt az érvet, ezt a forrást, ezt a számot, ha a másik oldal hozta volna? Ha a válasz a mezzel együtt változik, nem az állítást értékeled. Szurkolsz.

Kommentszekcióban: a „mi”-re ne „ők”-kel válaszolj, mert az csak megerősíti, hogy létezik a két doboz. Kérdezz magáról az ügyről, és mondd ki, hogy ugyanezt kérdeznéd, bárki javasolta volna. Néhány olvasó megkönnyebbül, hogy valaki végre megtette.

Ne keverd össze ezzel

• Az oldalválasztás normális. A pártok, mozgalmak és hűségek a politika működésének részei. Nem a tartozás a trükk, hanem az, hogy a tartozás helyettesíti az ellenőrzést.
• Valódi érdekellentétek léteznek. Csoportok tényleg versengenek pénzért és hatalomért, és ezt kimondani elemzés. Akkor lesz belőle mi-és-ők, amikor a csoport mindenki, aki nem ért egyet, a szándék mindig gonosz, és semmilyen tény nem változtathatna a besoroláson.