021. szócikk, Hamis és félrevezető tartalmak

Félrevezető grafikonok és kimazsolázott statisztikák

Más néven: Grafikonbűntett, Csonkolt tengely, Kimazsolázás (cherry-picking), Hazudni statisztikával

Valódi számok hamis történetbe rendezve: levágott y-tengely, kényelmes kezdődátum, százalék alapszám nélkül, okként eladott együttmozgás.

Második ránézésre látszik

Így ismered fel

  • Az y-tengely nem nullától indul, így egy kis különbség szakadéknak látszik.
  • Az időszak pont ott kezdődik, ahol a sztori a legjobban néz ki; a többi le van vágva.
  • A százalékos változás mellől hiányoznak a mögötte álló tényleges számok.
  • Két görbe együtt emelkedik, és a képaláírás szerint az egyik okozza a másikat.
  • Nincs forrás, nincsenek tengelyfeliratok, vagy olvashatatlanul aprók.

Hogyan működik

A grafikon bizonyítéknak érződik. A számok tényeknek. Pontosan ezért a legtartósabb manipuláció egyáltalán nem hamisítja az adatokat: a számokat meghagyja valódinak, és a képpel hazudik.

A legrégebbi trükk a csonkolt tengely. A munkanélküliség 4,1%-ról 4,4%-ra nő. Rajzold fel nullától, és két szinte egyforma oszlopot látsz. Indítsd az y-tengelyt 4,0%-nál, és a második oszlop az első fölé tornyosul. Senki nem talált ki semmit; a szemednek csak megmondták, hová nézzen. A második trükk az ablak. Egy görbe, amely húsz éve hol föl, hol le megy, attól függően „szárnyal” vagy „zuhan”, hogy melyik öt évet mutatod meg belőle. A harmadik a meztelen százalék. Az „erőszakos bűncselekmények száma 40%-kal nőtt” pontos leírása annak, hogy öt esetből hét lett. Az orvoslásban külön neve van ennek: relatív kockázat („megduplázza a kockázatot”) és abszolút kockázat („tízezerből egy helyett tízezerből kettő”), Gerd Gigerenzer kutatócsoportja pedig kimutatta, hogy a relatív változat még az orvosokat is rendszeresen félrevezeti.

Aztán ott van a két együtt emelkedő görbe. A fagylalteladás és a vízbefulladások száma is júliusban tetőzik; senki nem gondolja, hogy a fagyi fullaszt. Cseréld ki „bevándorlásra” és „lakbérre”, vagy „egy intézkedésre” és „növekedésre”, és ugyanez a kép bizonyítékként terjed. Tyler Vigen Spurious Correlations oldalán több száz ilyen van, köztük a sajtfogyasztás, amely szépen együtt mozog az ágyneműbe gabalyodva elhunytak számával. Az együttmozgás ok arra, hogy közelebbről megnézd, nem következtetés.

Semmi új a nap alatt. Darrell Huff How to Lie with Statistics („Hogyan hazudjunk statisztikával”) című könyve 1954-ben ezek nagy részét katalogizálta. A hírfolyam csak gyorsabbá tette a grafikonokat, és ritkábbá a forrásmegjelölést.

Példa

@novekedesi_jelentes, 6 ó A reálbérek az EGEKBEN e kormány alatt. A számok nem hazudnak. [grafikon: két oszlop, „2022” és „2025”, a második nagyjából háromszor magasabb; az y-tengely 96-nál kezdődik és 101-nél ér véget; forrás nincs]

@szabo_szamol, 5 ó A tengely 96-nál indul. A tényleges változás 97,4-ről 100,1-re: három év alatt nem egészen 3%, nagyrészt 2025-ben. Ugyanez a grafikon nullától két egyforma oszlop.

@igazsag_az_utcarol, 4 ó 40%-kal több késes támadás, mióta az új rendészeti miniszter hivatalban van. Biztonságban érzed magad? [grafikon: meredeken felfelé lövő piros vonal; januárban kezdődik, márciusban ér véget]

@szabo_szamol, 3 ó A 40% az, hogy 5 esetből 7 lett. Ugyanez az adatsor tíz évre visszanézve lassú csökkenés. Három hónap nem trend, hanem időjárás-jelentés.

Figyeld meg: mindkét poszt valódi számokat használ, és mindkét posztoló valószínűleg hiszi is őket. A grafikon hazudott; az emberek csak továbbadták.

Miért hat rád

  • A kép megkerüli az ellenőrzést. Egy mondatot szavanként olvasol; egy grafikont egyetlen pillantással fogadsz be, és az a pillantás már következtetés. Meredek vonal: baj. Magas oszlop: sok.
  • A számok tekintélyt kölcsönöznek. A „40%” mért ténynek érződik akkor is, ha a mért dolog hét ember. Lásd: tekintélytorzítás.
  • Csak azt a grafikont ellenőrzöd, amelyik nem tetszik. Ami a te oldaladat igazolja, azt megosztod; ami cáfolja, az alá odaírod: „forrás?”. Lásd: megerősítési torzítás.

Mit tehetsz

Ha valaki grafikont mutat neked: három kérdés, ebben a sorrendben. Hol kezdődik az y-tengely? Mikor kezdődik az időablak, és miért pont ott? Mik a tényleges számok a százalék mögött? Ha a grafikonnak nincs forrása, ezekre a kérdésekre nincs válasz, és akkor a grafikonnak sincs. Ha egy „tanulmányból” jön, nézd meg, ki fizette. Lásd: lobbi által fizetett tanulmányok.

Ha azon kapod magad, hogy bólogatsz: keresd azt az egy dolgot, amit a grafikon nem mutat. Az ablak előtti éveket. Az abszolút számot. A harmadik változót, amely mindkét görbét mozgathatja. Ha tíz másodperc alatt találtál egy hihető másik magyarázatot, az együttmozgás még semmit nem bizonyít.

Kommentszekcióban: rajzold újra. Egy gyors képernyőkép „ugyanazok a számok, tengely nullától” felirattal többet ér bármilyen érvnél. Ha nem tudod újrarajzolni, kérd a forrástáblázatot; egy grafikon forrás nélkül csak egy rajz. A grafikonról beszélj, ne arról, aki megosztotta, mert a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy a tengely le volt vágva.

Ne keverd össze ezzel

  • A nem nullától induló tengely néha helyes. Testhőmérséklet, árfolyamok vagy 50% körül ingadozó népszerűségi adatok tényleg nagyítást igényelnek, hogy bármi látsszon. A teszt az, hogy a grafikon jelzi-e ezt, és hogy a nagyítás arányban áll-e az állítás méretével.
  • Időszakot választani elkerülhetetlen. Kimazsolázás az, amikor az eredmény miatt választod, és utána eltitkolod, hogy választottál.

Válaszkészlet

Nyugodt, bemásolható válaszok arra az esetre, ha ezzel találkozol egy poszt alatt. A technikát linkeld, ne a vádat.

  • Egy gyors megjegyzés a grafikonhoz: az y-tengely 48%-nál kezdődik, ezért a 2 pontos különbség összeomlásnak látszik. Ugyanez nullától rajzolva szinte egyenes. Így működik a trükk: https://manipedia.eu/hu/felrevezeto-grafikonok

  • Szívesen látnám ugyanezt a grafikont pár évvel korábbról indítva, mert az itt választott ablak pont a mélyponton kezdődik. Itt a minta: https://manipedia.eu/hu/felrevezeto-grafikonok

  • A „40%-os növekedés” hatalmasnak hangzik, de a valódi számok: 5 esetből 7 lett. Ez a klasszikus százalék alapszám nélkül: https://manipedia.eu/hu/felrevezeto-grafikonok

Tudjuk, hogy kommentként nem mindegyik válasz hangzik életszerűen, ezért nyugodtan fogalmazd át a saját szavaiddal. A céljuk a segítség, főleg az idősebb ismerőseidnek és rokonaidnak, akik kevésbé ismerik ezeket a trükköket, ezért gyakran éppen ők a célpontok. Az ő figyelmük felhívása az oldal egyik legfontosabb küldetése.

Források és további olvasnivaló

  1. Félrevezető grafikon (Misleading graph), Wikipedia
  2. Gigerenzer, Gaissmaier, Kurz-Milcke, Schwartz & Woloshin: Helping Doctors and Patients Make Sense of Health Statistics (Psychological Science in the Public Interest, 2007)
  3. Tyler Vigen: Spurious Correlations (hamis együttmozgások gyűjteménye)
  4. Darrell Huff: How to Lie with Statistics (1954), Wikipedia