Álszakértők és álintézetek

Hogyan működik

A „szakértők szerint” a létező legolcsóbb hitelesség. Nem kell, hogy igazad legyen; kell egy titulus, egy komolynak látszó logó és egy siető újságíró. Az álszakértő-trükk három méretben kapható.

Egyes méret: a valódi szakértő rossz szakterületen. Egy kémiaprofesszornak véleménye van a vakcinákról; egy nyugalmazott tábornok elmagyarázza a gazdaságot; egy fizikai Nobel-díjas biztos a dolgában a klímát illetően. A titulus valódi. A szakértelem nem vihető át. A valódi szakértelem szűk, és a valódi szakértők ezt általában meg is mondják.

Kettes méret: az intézet, amely egy honlap. Az „Európai Pénzügyi Szabadság Intézet” úgy hangzik, mint egy közgazdászokkal teli épület. Nézz utána, és találsz egy tavaly regisztrált domaint, egy igazgatót, címet nem, olyan publikációt, amelyre más is hivatkozna, szintén nem, és egy „kutatás” menüpontot, amely a saját sajtóközleményeire linkel. A média azért idézi, mert a neve úgy néz ki, mint a valódi intézeteké, és mert egy „intézetet” idézni könnyebb, mint a saját véleményedet megvédeni.

Hármas méret: a legyártott szakértőtömeg. Az Oregon Petition azt állította, több mint 31 ezer „tudós” kételkedik az ember okozta klímaváltozásban. A „tudós” mércéje bármilyen, nagyjából természettudományos alapdiploma volt, és a lista híresen elfogadott kitalált neveket is. A szám jóval azelőtt elvégezte a munkáját a címlapokon, hogy bárki utánaszámolt volna.

A forgatókönyv régi és dokumentált. Az 1950-es évektől a dohányipar finanszírozta a Tobacco Industry Research Committee-t és egy sor barátságos orvost, hogy a kérdés „nyitva maradjon”; egy 1969-es belső feljegyzés nyíltan fogalmazott: „A kétség a termékünk.” A tudománytagadást kutató John Cook FLICC-keretrendszere az álszakértőket az egyes számú technikaként sorolja fel, és ugyanazok a nevek és intézetek vándoroltak a dohánytól a savas esőn át a klímáig. Cook, Lewandowsky és Ecker 2017-es tanulmánya szerint már az is jelentősen ellenállóbbá tette az embereket, ha előre elmagyarázták nekik az álszakértő-trükköt. Pontosan ezért van ez az oldal.

Példa

@nemzet_pulzusa, 7 ó Végre megszólal egy IGAZI tudós. Prof. dr. Kerecsen Ábel, Atlanti Gazdasági Szabadság Intézet: a minimálbér-emelés 200 ezer munkahelyet söpör el. A kormány megint lesöpri a szakértőket.

@fekete_lilla, 6 ó Utánanéztem. Nyugalmazott állatorvos-professzor. Az „Atlanti Intézetnek” egy oldala, egy neve és egy postafiókja van. Az egyetlen hivatkozott tanulmánya ez.

@zold_jovo_most, 5 ó Dr. Vorsa Adrienn (Északi Közegészségügyi Igazság Központ) megerősíti: az új növényvédőszer-szabályokat a vegyipari lobbi írta. Oszd meg, mielőtt törlik.

@fekete_lilla, 4 ó A Központ „Rólunk” oldala egy stockfotó egy laborról. Dr. Vorsa csontkovács. A növényvédőszer-szabályok ettől még lehetnek rosszak, de ez nem bizonyíték rá.

Figyeld meg: az állításnak mindkét esetben lehet jogos magja. A trükk nem a téma; az, hogy egy véleményt kutatási eredménynek öltöztetnek.

Miért hat rád

• A titulus kikapcsolja az ellenőrzést. Egy „prof.” vagy egy fehér köpeny láttán az agyad a „már ellenőrizve” mappába teszi az állítást. Lásd: tekintélytorzítás.
• Nem ellenőrizhetsz mindent. Bízni a szakértőkben ésszerű; mindannyian ezt tesszük. A trükk egy jó szokást használ ki azzal, hogy meghamisítja a hitelesítést, amelyre a szokás épül.
• Egy szakértő vitának látszik. Tegyél egy álszakértőt több ezer tudós konszenzusa mellé, és a képernyőn két fej lesz, fele-fele. Lásd: hamis egyensúly.

Mit tehetsz

Ha valaki szakértőt idéz neked: három keresés, két perc. A név és a tényleges tanszék. Az intézet neve idézőjelben, plusz „finanszírozás” vagy „ki áll mögötte”. És hogy hivatkozik-e rá bárki egyetlen politikai buborékon kívül. A laterális olvasás, vagyis amikor elhagyod az oldalt, és megnézed, mások mit mondanak a forrásról, többet ér, mint az intézet saját „Rólunk” oldala valaha is.

Ha magadon kapod rajta: vedd észre, amikor egy titulus győz meg. Kérdezd meg, milyen bizonyítékra mutat ez az ember, és megtalálnád-e nélküle is. Az a szakértő, akinek végzettsége van, ellenőrizhető munkája viszont nincs, az egy márka.

Kommentszekcióban: ne gúnyold ki a diplomáját, mert az már személyeskedés, és a végzettség csak akkor számít, ha maga az állítás. Mondd el, mit találtál: „Az intézetnek egy alkalmazottja van és nincs címe. Itt van, ahol a tényleges kutatás erről él.”

Ne keverd össze ezzel

• A kicsi intézet nem álintézet. Új, kis kutatócsoportok léteznek. A teszt a mások által ellenőrizhető munka, nem a létszám.
• A konszenzussal vitázó szakértő a tudomány motorja, ha ott publikálja az ellenvéleményét, ahol a szakma szét tudja szedni. A sajtóközlemény és a tévéstúdió nem az a hely.