Félrevezető címek és clickbait

Hogyan működik

A címnek a hírfolyamban egyetlen dolga van: megállítani a hüvelykujjadat. A cikknek más a dolga: védhetőnek kell lennie. Amikor ez a kettő szétcsúszik, kapsz egy olyan címet, hogy „A miniszter betiltaná a készpénzt”, alatta pedig egy cikket arról, hogy a miniszter megemlített egy jelentést, amely egy ágazatban a készpénzes fizetés korlátozásáról szól. A cikk minden szava lehet igaz. A hazugság a címben lakik.

Azért számít, mert a legtöbben sosem látják a cikket. 2016-ban a Columbia Egyetem és az INRIA kutatói a Twitteren megosztott linkeket követték, és azt találták, hogy a linkek 59%-ára senki nem kattintott, egyetlen ember sem. Az emberek a címet osztották meg. A cím a legtöbb olvasónak nem a hír összefoglalója. A cím maga a hír.

A klasszikus fogásokat könnyű felsorolni. A kérdőjeles cím („Megduplázza a rezsidet az új uniós szabály?”) úgy állít, hogy közben nem állít semmit. A válasz Betteridge törvénye szerint általában az, hogy nem. Az igék feltornázása: a „felveti” „kimutatja” lesz, a „kimutatja” „bizonyítja”, az „összefügghet” pedig „okozza”. Az erőszakos igék: KIOSZTOTTA, LEALÁZTA, PORIG ALÁZTA, gyakran egy udvarias ellenvéleményről. A magyar portálok kedvence, a „Kiderült:” kezdetű cím, amely után ritkán derül ki bármi. És a tiszta clickbait, a „nem fogod elhinni, mi történt ezután”, amely legalább őszintén bevallja, hogy nincs mit mondania.

Ullrich Ecker és munkatársai kutatása szerint a félrevezető cím akkor is formálja, mire emlékszel, ha utána a teljes, pontos cikket végigolvastad. Az első keret ragad meg.

Példa

@napi_jelzes, 5 ó KUTATÁS BIZONYÍTJA: a 30-as zónák NÖVELIK a légszennyezést. Megint visszafelé sült el a zöldlobbi terve.

@kovacs_m_olvas, 4 ó Elolvastam. Egyetlen szimulációs tanulmány, egy városban, azt írja, hogy két utcában nőhet a kibocsátás, ha az autósok kerülőutat választanak. A szerzők szerint több adat kell. A „bizonyítja” itt elég sokat dolgozik.

@civil_figyelo_hu, 3 ó Eltitkolja a kormány a valódi inflációs adatokat?

@kovacs_m_olvas, 2 ó A cím alatti cikk: egy statisztikus szerint 2019-ben változott a módszertan, és a változás fent van a hivatal saját honlapján. Szóval… nem?

Figyeld meg a mintát: húszezer megosztás a címre, és az egyetlen ember, aki el is olvasta a cikket, a szál legalján kommentel.

Miért hat rád

• Csak a címet látod. A hírfolyam a címet, a képet és a megosztásszámot mutatja. A cikk elolvasása egy kattintás, egy betöltés és másfél perc, amit nem terveztél be. Az agyad tehát ésszerűen abból ítél, ami előtte van.
• Az érzelem gyorsabb az olvasásnál. A felháborodás, a félelem és a „tudtam én” egy másodperc alatt megérkezik, a megosztás pedig olyan érzés, mintha befejeznéd a gondolatot. Lásd: érzelmi eltérítés és hergelés.
• Illik ahhoz, amit már hiszel. Az a cím, amely a saját véleményedet igazolja, sosem kapja meg a „várj, tényleg?” ellenőrzést. Lásd: megerősítési torzítás.

Mit tehetsz

Ha veled osztják meg: nyisd meg a cikket. Keresd meg azt a mondatot, amely állítólag alátámasztja a címet. Nagyon gyakran gyengébb, vagy egyetlen ember véleménye, vagy egyszerűen nincs ott. Azzal a mondattal válaszolj, ne ítélettel.

Ha magadon kapod rajta: a szabály egyszerű és idegesítő: ne ossz meg olyat, amit nem olvastál el. Ha a cím erős érzést váltott ki belőled, pontosan ez a pillanat a kattintásra, nem a megosztásra. Kérdőjeles cím? Vedd úgy, hogy a válasz nem, amíg a cikk mást nem mond.

Kommentszekcióban: idézd a cikket a saját címe ellen. A „negyedik bekezdés szerint »növelheti«, nem »növeli«” ellen nehéz vitatkozni, és könnyű bemásolni. Ha a szöveg ellentmond a címnek, mondd ki anélkül, hogy bárkit hazugnak neveznél, hiszen aki megosztotta, valószínűleg maga sem látta a szöveget.

Ne keverd össze ezzel

• A rövid, egyszerűsítő cím normális. Egy cím nem bír el minden fenntartást; a teszt az, hogy a cikk fő állítása túléli-e, nem az, hogy minden árnyalat.
• Erős cím egy erős sztorin egyszerűen újságírás. A gond a szakadék, nem a hangerő.