050. szócikk, Gazdasági manipuláció

Cikknek álcázott hirdetések

Más néven: Natív hirdetés (native advertising), PR-cikk, Szponzorált tartalom, Advertorial

Újságírásnak öltöztetett fizetett tartalom („partnertartalom”, „támogatott”, ajánló doboz), úgy elhelyezve, hogy a hírnek járó bizalommal olvass el egy reklámot.

Második ránézésre látszik

Így ismered fel

  • Apró szürke címke („Szponzorált”, „Partnertartalom”, „Hirdetés”, „PR”) a cím fölött vagy alatt.
  • A szerző egy márka, egy ügynökség vagy „a szerkesztőség”, nem egy újságíró.
  • A „cikk” egy problémát pontosan egy termékkel vagy egy intézkedéssel old meg.
  • „Ajánlott” doboz csodaszerekkel és a gazdagok titkaival valódi cikkek alatt.
  • Kormányzati „tájékoztató kampány”, amely hírként olvastatja magát, és egyetlen kritikust sem idéz.

Hogyan működik

A reklámnak hitelességi problémája van: tudod, hogy el akar adni valamit, ezért leszámítolod. Az újságírást, minden baja ellenére, még mindig információként olvassuk. A natív hirdetés az utóbbit bérli ki, hogy az előbbit szállítsa. Egy márka, egy ügynökség vagy olykor egy kormány fizet egy híroldalnak, hogy közöljön egy írást, amely betűtípusban, elrendezésben és hangnemben pontosan úgy néz ki, mint a körülötte lévő cikkek. Valahol az oldalon ül egy címke („Szponzorált”, „Partnertartalom”, „PR-cikk”, „Támogatott tartalom”) a legapróbb és legszürkébb betűvel, amit a tervező még meg tud védeni.

Ez a címke a teljes jogi különbség a hirdetés és a megtévesztés között, és úgy van megtervezve, hogy ne vedd észre. A University of Georgia kutatóinak két kísérletében az olvasók mindössze 7, illetve 17%-a ismerte fel reklámként a szponzorált cikket; a címke körülbelül hétszer jobban működött, ha „hirdetés” állt rajta, mint ha „brand voice” vagy „presented by”. Az EU tisztességtelen gyakorlatokat tiltó feketelistája 2005 óta tiltja a jelöletlen fizetett szerkesztői tartalmat; az amerikai FTC natív hirdetésekről szóló útmutatója ugyanezt mondja. Az iparág tehát betartja a betűt (van címke), és optimalizálja a betűméretet.

Három formátumot érdemes ismerni. A PR-cikk: teljes cikk, általában hogyan-csináld vagy „trend” anyag, amelyben a megoldás egyetlen termék. Az ajánló doboz: a „Ezt is olvasd el” rács a valódi cikkek alatt, kattintásonként eladva annak, aki fizet. Ezért telik meg csodakiegészítőkkel, kripto-„titkokkal” és híroldalnak álcázott átverésekkel. És a közpénzes változat: a baráti médiában megvásárolt kormányzati „tájékoztató kampányok” (Magyarországon és másutt is), amelyek hírként tálalnak egy intézkedést, kritikust nem idéznek, és ha egyáltalán, a lábjegyzetben vannak jelölve. A költségvetés adóból jön; az olvasó tudósításként éli meg.

Példa

@varosi_hang_napilap, 6 ó Öt módszer, ahogy a fiatal családok megbirkóznak az emelkedő rezsivel ezen a télen, és miért az új NordWarm hőszivattyú a lista élén. (Partnertartalom)

@anna_gorget, 5 ó Az öt módszerből négy az, hogy „vedd meg a NordWarmot”. A szerző: „Content Studio”. A partnertartalom-címke pedig halványabb, mint a dátum.

Figyeld meg, mit vesz kölcsön az írás: a lap logóját, betűtípusát, helyét a hírfolyamban két valódi sztori között. És mit hagy ki: egy újságíró nevét, és bárkit, aki szerint a hőszivattyú túlárazott.

Miért hat rád

  • A környezet a hitelesség. Bízol az oldalban, ezért bízol a bekezdésben. A hirdetésnek nem kell hazudnia; elég jó helyre ülnie. Vesd össze a nem jelölt fizetett influenszerekkel: ugyanaz az üzlet, csak személyes hangon.
  • A címkét arra tervezték, hogy ne lásd. Egy szürke szó nyolcpontos betűvel a cím fölött, ahová senki nem néz, kielégíti a szabálykönyvet, és szinte senki mást.
  • A hasznos tartalom lefegyverez. A PR-cikkben tényleg van négy jó tipp. Mire a termék megérkezik, már háromszor bólintottál.

Mit tehetsz

Az oldalon: a címkét olvasás előtt keresd, ne utána: a cikk tetején, a szerző neve mellett, az oldal alján. Ha a szerző „Content Studio”, „Brand Lab” vagy egy cégnév, a lap újságírói nem ezt írták. Aztán tedd fel a natívhirdetés-kérdést: kinek jó, ha ezt elhiszem? Ha egy termék, egy cég vagy egy intézkedés jön ki úgy, mint az egyetlen lehetőség, olvasd reklámként. Az „ajánló” dobozokat kezeld megvett felületnek, és nézd meg, hova visz valójában a link (lásd: domain és dátum ellenőrzése).

Ha magadon kapod rajta: vedd észre, amikor egy „cikk” után hirtelen akarsz egy konkrét dolgot. Ez rendben van, hiszen a reklámnak szabad működnie. Csak gondold végig a mondatot: akarnám-e akkor is, ha ez nagy piros betűkkel hirdetésként lenne jelölve?

Kommentszekcióban: ne kiabálj „fake news”-t egy jelölt PR-cikkre; legális, és a kiabálástól könnyű lesöpörni. Az „ez fizetett tartalom (lásd a címkét), úgy olvasd” elég, és igaz.

Ne keverd össze ezzel

  • Az egyértelműen jelölt hirdetés (banner, olvasható méretű „Hirdetés” felirat) nem natív hirdetés. A baj az álca, nem a szponzoráció.
  • Az újságírás, amely történetesen kedvez egy cégnek, lehet rossz újságírás, de ha senki nem fizetett a megjelenésért, nem ez a műfaj.

Válaszkészlet

Nyugodt, bemásolható válaszok arra az esetre, ha ezzel találkozol egy poszt alatt. A technikát linkeld, ne a vádat.

  • Nézz a cím fölé: az ott „partnertartalom”, vagyis cikknek öltöztetett reklám. Semmi baj azzal, ha elolvasod, csak reklámként olvasd. Így találd meg a címkét: https://manipedia.eu/hu/cikknek-alcazott-hirdetes

  • Baráti megjegyzés: ez fizetett tartalom (lásd a szürke jelölést). A lap újságírói nem ezt írták. Így működnek a natív hirdetések: https://manipedia.eu/hu/cikknek-alcazott-hirdetes

  • A cikkek alatti „ajánló” doboz megvett felület, nem a szerkesztők válogatása. Az „ezt utálják az orvosok” sztorik reklámok. Elmagyarázva: https://manipedia.eu/hu/cikknek-alcazott-hirdetes

Tudjuk, hogy kommentként nem mindegyik válasz hangzik életszerűen, ezért nyugodtan fogalmazd át a saját szavaiddal. A céljuk a segítség, főleg az idősebb ismerőseidnek és rokonaidnak, akik kevésbé ismerik ezeket a trükköket, ezért gyakran éppen ők a célpontok. Az ő figyelmük felhívása az oldal egyik legfontosabb küldetése.

Források és további olvasnivaló

  1. Native Advertising: A Guide for Businesses (Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, FTC)
  2. Despite growth, native advertising is still difficult for consumers to recognize (University of Georgia, Wojdynski & Evans kutatásáról, Journal of Advertising, 2016)
  3. A 2005/29/EK irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, I. melléklet 11. pont (jelöletlen fizetett szerkesztői tartalom), EUR-Lex
  4. Native advertising (Wikipedia)